2018. február 12., hétfő

M. G. Brown: Kavargó rózsaszirmok


"Én hordtam maszkot és ringattam magamat sosem létezett igazságokba, mert könnyebb volt hazudni magamnak, mint elfogadni a tényt, hogy az egész világon senkire sem számíthatok." 

A Kavargó rózsaszirmok egy drámában, titkokban és hazugságokban gazdag regény, ahol azt sem hihetjük el, ami a szemünk előtt történik. Catherine Elwood egy teljesen átlagos fiatal lány, aki ki szeretne törni a kemény szabályok közül, hogy új életet kezdhessen. Vagy mégsem? 

"Mi történik velem? Feladom a legbecsesebb kincsemet azért, hogy egy rejtélyes idegen pofátlan módon belerángasson az angyalok és boszorkányok titokzatos világába. Abba a világba, amitől szülőanyám – mesterien szőtt hazugságokkal – egész életemben próbált távol tartani. Nem elég, hogy hibát hibára halmozok, felrúgva ezzel az egész korábbi életemet, még menekülnöm is kell, nem beszélve a felderítésre váró családi titkokról, melyek az életemet vagy a halálomat jelenthetik. Engem persze a szerelem sokkal jobban érdekel. De vajon ki lesz az igazi? Az, aki megszerezte a testem vagy az, aki fogva tartja a lelkem? A nevem Catherine Elwood, habár már ebben sem lehetek teljesen biztos."

Cathrine kezdetben tényleg egy átlagos lány képében tűnik fel, ám az élete egy pillanat alatt fordul ki a négy sarkából. Megismerkedik egy vonzó idegennel David személyében, aki elsőre túl szép, hogy igaz legyen. Mindig tudja, mit kell mondani, ahogy azt is, mikor kell egy nő megmentésére sietni, így természetes, hogy Cathy nem tud neki ellenállni. Bár később kiderül, hogy Cathy gyakorlatilag senkinek sem tud.

Az első néhány oldal visszarepített az időben, a sorok között ugyanis megint tinédzsernek éreztem magam. Akkor voltak menők számomra ezek az iskolás olvasmányok, és amikor kinyitottam a könyvet, hirtelen újra tizenéves lettem.

Magában a történetben egyébként minden megtalálható: dráma, szerelem, erotika, alázós, megnyomorgatós erotika, titkok, hazugságok és rengeteg érzelem. Ó, és persze egy kis fantasy is, amiről sajnos az első pár fejezetben csak enyhe ízelítőt kapunk. Ez persze így volt jól, mert az írónő ott rejtette el azokat az utalásokat, amelyeket csak később bontakoztatott ki. A cselekmény egyébként pont akkor indul be, amikor David a főhősnőnk elé tárja az igazságot a természetfeletti világról. Onnantól kezdve úgy faltam az oldalakat, mintha az életem múlt volna rajta.

Tetszett a stílus, ami üvöltött a könyv lapjairól, a boszorkányok újragondolása, a tőmondatok hiánya és részletgazdag leírás. Nem maradt el a szereplő bemutatása, a tájleírás és a cselekmény kibontakoztatása. Még néhány humoros jelenetnek is sikerült megnevettetnie, aminek külön örültem.

A Kavargó rózsaszirmok volt az új projektem januári olvasmánya, noha egy kicsit megkésett. Ugyanis tavaly megfogadtam, hogy minden hónapban támogatni fogok egy magyar írót (aki mögött nem áll erős kiadó) a regénye megvásárlásával. Támogasd te is a magyar szerzőket!

Ez a te könyved, ha:

  • szereted a könnyed, olvasmányos regényeket
  • fantasy rajongó vagy
  • szereted a romantikát, az erotikát
  • szívesen göngyölíted fel a titkokat, deríted ki az igazságot
  • szeretnél egy lázadó, önmagát kereső lány bőrébe bújni
Tanácsok íróknak, avagy mit tanulhatsz ebből a regényből:


Ez a regény tökéletes példája annak, hogy mit jelent megjelentetni egy stílust. Sokaknak ez különösen nehezen megy, ezért kell olyan írók műveit olvasni, akiknek ez sikerül. Nem kell, hogy ott legyen a mű címe vagy a szerző neve, ha felcsapsz egy Stephen King művet, már az első néhány oldal után tudni fogod, hogy ő írta az adott regényt. Ezt jelenti a stílus.

Kapcsolódó linkek, avagy kiket támogattam eddig: Selena B. Lowell: Hárman mindhalálig;

2 megjegyzés:

  1. nagy kedvencem a kavargó Rózsaszirmok. Egy dologban mondok ellent: annak is ajánlom aki nem fantasy rajongó. Nem voltam az, de ebbe annyira jól van adagolva, hogy fel sem tűnik. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Komolyan? Na ez tök jó!!! :) Akkor tényleg nagyon megfogott!

      Törlés